Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az Utolsó Sárkány - Víz és Tűz 2. évad: Víz

2011.10.31

                                                           14. FEJEZET
                                              WORTON 

Csurom vizesek voltak, amikor kimásztak a tóból. Dimitri azt mondta, hogy Dic-tónak (Dik-tónak) hívják. Érdekes... De ez az erdő! Csodás! A napsugarak a fákon táncoltak. :-D Igaz kicsi volt maga az erdő, de szép. Na és a tóról szólva; nem volt valami nagy, de írtózatosan tiszta! Olyan volt a víz felszíne, mint a tükör! 
Úgy döntöttek, hogy át vágnak ezen a kis erdőn, és a Dic-folyó mentén elmennek az Acin-hegységhez és hágóhoz. Ott van egy Sólyomszem nevű barlang. Onnan mindent láthatnak. Csak a sárkányokkal kell vigyázni! Erre Lewis figyelmeztette őket, ugyanis sokszor járt ide Fekete Árnyként, és meggyőződött arról, hogy az Acin,-hegység-hágó és a Zowlin-völgy tele van sárkányokkal, akik DERON KIRÁLYT szolgálják... Sajnálatos módon...
Szóval elindultak. Elég egyhangú volt az útjuk; -tisztás,- hegyek-, tisztás és hegyek. 2 óra alatt elérkeztek az Acin-hegységhez. Már csak meg kellett mászniuk, és ott is vannak a barlangnál! Csakhogy ez nem ilyen egyszerű... A hegyek elég meredekek, és a lényekkel, úgy mint Deron katonáival vigyázniuk kell. Mindegy, már elvan döntve minden: a Sólyomszemhez mennek.
A sziklafal, hűha, mint egy szakadék, csak felfelé. Néhányszor meg-meg csúsztak, sőt ami azt illeti, Alex le is bugdácsolt egyszer az aljára, pedig már a negyedénél volt. Yara, Dimitri és Lewis meg csak mosolyogtak, és ingatták a fejüket.
Hosszú nap volt ez nekik... 12 óra hegymászás, 3 darab szünettel... Igen, elfáradtak, az biztos, és éhesek is voltak. De a lényeg, hogy elérték a barlangot. Ott meg húzhatják magukat, és másnap majd vadásznak.
*

Deron király és Fernon úgy döntöttek, hogy vissza mennek Wortonba, mert meg voltak győződve róla, hogy a két elem is ott van. A fejvadászok és Jim... hát, talán lesz annyi eszük, hogy ők is Wortonba mennek...
A király és a vezér a Wortonon belül Wortonba mentek, a várba. ( A világot és a "főfalut" is Wortonnak hívják. A falut a világról neveztél el, kimutatva tiszteletüket.) Deron a trónterembe ment, míg Fernon a boros pincébe.
Hatalmas volt a terem: középen 10 méter hosszú asztal helyezkedett el, és körülötte székek voltak. A helyiségben három 2 méter széles, 3 méter magas ajtó volt, azok mellett pedig 2-2 őr állt. A trónszék egy kis emelvényen állt, az asztal előtt. Természetesen a fő részen. Az ott nagyon kevés tölgyfából volt kifaragva, és drága ékkövek, csecsebecsék díszítették.
A király behivatta Navaka mágust, aki végig segített neki az akcióban. 
-Hol van a Yin és a Yang?- kérdezte komoly hangon Deron király.
-Nem tudom, felség. Ön is tudja, hogy Wortonban (a világban) biztonságban vannak. Varázserővel sem lehet megtalálni őket. Legalábbis eddig nem találtam semmi hatásosat...
-Hmm... Akkor kutass tovább! Minél előbb megakarom őket szerezni, hogy enyém legyen az erejük, és hogy az utolsó sárkány is kikeljen, ami a jót szolgálja! És akkor enyém lesz a szíve, ami még tovább éltet engem!
-Igen, tudom... legalább 3000-szer elmondtad... De te is tudod, hogy jobb ha nem sürgetsz, mert a haragom és az átkom a markába kerít!- fenyegetőzött a férfi.
-Tu-tudom... nem úgy értettem... Na most ha lehet, távozz.
Azzal a mágus bólintott, és kilépett a trónteremből. 



*

Csak egy nagy ordítás hallattszott, és máris minden lángokban állt! A négy barát nem tudta, hogy mi történt, és hogy hogyan gyulladhatott fel a barlang, de minél előbb ki kell jutniuk, vagy meghalnak! Itt Lewis se segíthet... 
-Merre meneküljünk?- kérdezte Yara ijedten.
-Le kéne ugranunk a hegyről! Az az egy választásunk van!- kiáltotta Lewis.
-Teljesen megőrültél?! Ha innen leugrunk, akkor maximum ki taposott harisnya ként mentjük meg a világot!!!- ordította Alex.
-Van más választásunk?! Vagy itt akarsz megsülni?- kérdezte tőle Dimitri.
Gondolkoztak néhány másodpercet, és úgy döntöttek: kiugranak! Lesz ami lesz! De nem így fognak meghalni!
Megfogták egymás kezét, neki futottak, és... leugrottak! 50 métert zuhantak, de valahogyan túl élték! Hihetlen! Csak egy a baj: két felé szakadtak! Yara nem volt ott Lewissal, Alexszel és Dimitrivel! 
A három fiú, mondhatni jó helyre esett; egy bokorba, míg Yara szintén, csak az a bokor égett is!!! Amilyen gyorsan csak tudott ki szaladt onnan, de eléggé megperzselődött. Meg látott egy jó sziklafalat, ahová felmászhat és tűz sem éri. Mászott, mászott, de,... vissza csúszott! A lángok szinte elérték! 
-Segítsééég! Alex! Lewis, Dimitri! Ááá! 
De mind hiába... A fiúk nem hallották, hiszen ők is nagy veszélynek voltak kitéve, akár bokorba estek, akár nem; a tűz őket is bekerítette! Ordítoztak, de senki... egy árva lélek, annyi se járt arra! Várjunk csak... ! Akadt meg a tekintete Alexnak egy indán, tőlük egy méterre, és oda mutatott:
-Gyorsan! Indázzunk át a tüzön!
-Magyarul nem lehetne? Ez nem értelmes!- förmedt rá Dimitri.
-Hagyjuk ezt! Gyorsan!!!- kiáltott Lewis, és egyesével át lengtek.
Sikeres volt a terv! Mind a 4-en biztonségosan át kerültek. Lerogytak a földre... nagyon fáradtak voltak. Észre sem vették, hogy valaki hiányzik...

*

Yara eszméletét vesztette. A füst túlságosan sok volt, és nem jutott oxigénhez. Nem, ennek nem így kell végződnie! Valaki, igen, valaki biztosan megmenti!!! De ki? Dimitri? Lewis, vagy Alex? Ők biztosan nem... Már ők sem voltak teljesen ébren; a borzalmas sok kaland, és a füst kimerítette őket. 
Hát akkor kicsoda?... Egy pillanat! Valami hozzáért a fejéhez! Erre reagált egy kicsit, fel állt, hátha futnia kell: ó... ez csak egy mezei egér...
-Végem van... Már nem segíthet senki, semmi... -mondta magában. 
Mindent homályosan kezdett el látni, ahogy egy; alakot is! Mintha valaki vagy valami felé jönne. Csak nem látta, hogy mi... Yara épp a földre akart zuhanni, amikor valami a karjába vette, és kimentette a tűzből. De hogyan? És mi? Vagy inkább ki?




                                                  15. FEJEZET
                                                      KAMAH 

Alex észbe kapott:
-Úristen! Hol van?!
-KI?- kérdezte kórusban a másik kettő.
-Hát YARA!
Dimitri és Lewis egymásra néztek; jaj ne!
Gyorsan talpra ugrottak, és elkezdtek ordítozni, hogy; "-YARA! MERRE VAAAGY???" meg "-HAHÓ! VÁLASZOOOLJ!!! YARA!!!"
Nem érkezett válasz... Bődületesen aggódtak és haragudtak saját magukra. 
-Hogy veszthettük szem elől? Igaz, nem kislány már, de nagy veszélynek lehet kitéve.- siránkozott Alex.
-Nem tudom... Bénák voltunk... -mondta Lewis.
-Nem is ez a legnagyobb gond! Mármint ehhez kapcsolódik: Deron király és a csatlósai rá találhatnak. Sőt, a vadállatok is! De ez alatt nem vaddisznókat értek!- magyarázta Dimitri.
-Hanem?
-Vérfarkasokat, sárkányokat, koboldokat...
-Óóó... Hát, akkor mi legyen? Merre keressük?- kérdezte Alex.
-Fffffogalmam sincs! De azt tudom, hogy hol vagyunk.
Alex és Lewis kérdőn nézett rá; de hát ez most számít, hogy hol vannak? Elvégre a lány megtalálása a cél. Dimitri furán érezte magát a tekintetek miatt. Hát bakker, mint két iker! Ugyanolyan bugyuta arckifejezéssel néztek rá mind a ketten.
-Az Elf-rengetegben.
-Ja! És az jó?
-Hát,... igen. Az elfek kedvesek és vendéglátóak. De ha a katonákat meg látják, nem állnak jót magukért!
Ismét azt az arckifejezést látta Lewison és Alexen. Sóhajtott egy nagyot, és így folytatta:
-De-ron-ki-rály-ka-to-ná-it-ha-lát-ják,-nem-áll-nak-jót-ma-gu-kért!
-Áááá! Értjük.- mondták, aztán hozzá tettek mind a ketten egy naaaagy mosolyt.
Meg se kellett beszélniük egymás közt, neki indultak az útnak. Csak találják meg Yarát! 

*

Yara mikor kinyitotta a szemét, egy tipiben (indián sátorban) találta magát. Hűha! Eléggé meg volt lepődve. Hogyan került ide?
Érdekes volt a tipi, de nagyon szép és rendezett: bőrből volt, és sárkány, elf, Yin-Yang minták voltak rajta. A sátor tetején egy kis lyuk volt, amin keresztül beszűrődött a Holdfény és a levegő. Éjszaka volt, a Hold világította meg a sátrat belülről, és egy kis fáklya. Yara a földön feküdt; szalmán és egyéb növényeken. Ahogy jobban végig nézett a tipiben, észrevette, hogy bizonyára egy fiú sátrában van, mivel olyan ruhák, tárgyak hevertek ott: nadrág, mokaszín (indián cipő), és egyéb fiús indián ruhák. Lándzsák, íjak, tegezek (abban hordják a nyílvesszőket), nyílvesszők, dárdák, nyergek, kantárak, és sok más... De amin leginkább megakadt Yara szeme, az egy régi láda volt. 
Teljesen elvette az eszét, és minden vágya az volt, hogy belenézhessen. Fel állt, és lassan oda sétált a ládikóhoz. Ki akarta nyitni, de ekkor éles fájdalom hasított a kezébe. Még mindig fájt neki az égés! 
Hirtelen kinyílt a sátor ajtaja, és egy 27 éves, hosszú szőke hajú, magas, zöld szemű fiú lépett be rajta. Nagy meghökkenéssel nézett Yarára, aztán elmosolyodott. De Yara is nagyon meglepődött. A fiú füle olyan fura volt. "Hegyes!"
-Tehát felébredtél. Azt hittük sosem fogsz.
Hittük? Többen is vannak?
-Nem kell meg ijedned! Nem vagyok szörny; hanem elf. Én mentettelek ki a tűzből. Egyébként a nevem:Kamah. 



                                                 16. FEJEZET 
                                                        EYNI 

Yara egy ideig csak nézett, aztán végül ő is megszólalt:
-Ó! Az én nevem pedig Yara. És, köszönöm, hogy megmentettél. De miért tetted?
-Láttam, hogy bajban vagy, gondoltam elkél a segítség.- mosolygott az elf fiú.
-Hát igen... Volt is rá szükség. A barátaimat nem láttad? Három fiú: egy 15, 17 és 22 éves.
-Sajnálom, de nem... De ha jártas csak egyikük is itt az erdőben, tudják, hogy ide kell jönniük. Mi mindig szívesen látunk vendégeket. 
-Hát, talán... Igaz, Dimitri...
-Hogy ki?- kérdezte dühös ábrázattal Kamah.
-... Dimitri. Talán, ismered?
-Ohó, hogyne ismerném! Egy nyamvadt fejvadász!
-Nem, nem, nem! Már nem az! Segít nekünk Deron király elől menekülni. Neki köszönhetjük, hogy nem kaptak el.
Kamah fintorral az arcán gondolkodóba mélyedt. Furcsállta ezt az egészet. Dimitri jó lenne?! Érdekes... Na jó! Csapni való fejvadász volt! Nem meglepő, hogy kilépett. Állandóan csak piszkálták. 
-Hát rendben. Legyen így... Reménykedjünk, hogy a barátaid ide találnak. Addig is, gyere ki a tábortűzhöz.
Yara és az elf kiment a sátorból, és a lány szintén nagyot nézett. Azt a sárkány és griff farkakat! Mennyien vannak ezek! És milyen vidámak; gyerekek, felnőttek és idős elfek voltak. Legtöbbjük a tábortűz körül ült és beszélgetett, vagy készítette a vacsorát. A fiatalabbak pedig játszottak, rajzolgattak (szénnel fadarabokra, botokkal a földbe), olvasgattak régi könyvekből, "íjakat, fegyvereket" készítettek, a parazsat piszkálták. 
Maga a tábortűz kimondhatatlanul nagy volt! Hogy voltak képesek ekkorát csinálni?! Lenyűgöző... Körülbelül 3 méter hosszúra nyúlt el, és magasodott az ég felé. 
Kamah intett a lánynak, hogy menjenek oda a többiekhez, mutatkozzon be, de ekkor egy elf lány oda lépett hozzájuk, nagyot mosolyogva. Vállig érő fekete haja volt, és tengerkék szeme. Nagyon szép volt. Annyi idős lehetett mint Kamah.
-Szia Kamah. - mosolygott, és kedvesen Yara felé fordulva folytatta- Látom fel ébredt a vendégünk.
-I-igen. Eyni, ő Yara. Yara, ő... Eyni.- mondta a fiú, az utolsó szónál elpirulva. 
Ezt Yara észre is vette, és ránézett Eynire: ő is elpirult. " Szerelmesekre találtam."-gondolta. Néhány másodpercig nem szólt egyikőjük egy szót sem, aztán végül Kamah törte meg a csendet.
-Eyni. Tudnál Yarának "elfes" ruhát adni? Csakhogy mégis az esti ünnepélyen kicsit olvadjon be közénk.
-Persze. Gyere Yara.- mondta kedvesen, és elköszöntek a fiútól.

Az elf lány egy nagyon szép tipibe vezette be. Ugyanúgy volt berendezve, mint amiben ébredt, csak az árnyalat volt más egy kicsit: világosabb színben pompázott a sátor. Na és persze itt volt egy kisebb fajta "szekrény", amiben bizonyára a ruhák voltak. Eyni kinyitotta, és igen; ruhák. Mind barna, zöld, fekete vagy okkersárga volt: Nadrág, szoknya, stb.
-Na, mit szeretnél felvenni? Most szoknyát kéne választani. Ilyenkor azt szokás lányoknak hordani.
-Okés... Egyébként mit ünnepeltek?- kérdezte Yara, miközben kivett a szekrényből egy hosszú, bokáig érő, laza, barna színű szoknyát. 
-Minden Teliholdkor tartjuk ezt meg, arra várva, hogy a Yin és a Yang visszatér. De sajnos hiába vártunk, eddig egyszer sem bukkantak fel ... Sárkány ünnepnek hívjuk.
Yara szíve megdobbant a hallottak alapján. Már átvette a ruhát, de ledermedt. El kéne mondania? Nem, előbb megvárja Alexet, Lewist és Dimitrit.
-Értem. 
-Tudod, igazából úgy van megírva, hogy legelőször ide fognak eljönni, az elfekhez. Egy ilyen napon. Örülnék, ha végre beteljesülne... Egyébként te honnan jöttél?- kérdezte hirtelen Eyni.
-Ó, hát... Egy másik világból. Gondolom te is hallottál már róla. Azon a Dic-tavon keresztül lehet át menni Wortonból oda.
Az elf lány szeme elkerekedett.
-Te onnan jöttél? Azta... És milyen?
-Fogalmazzuk úgy, egyszerűen: egyáltalán nem hasonlít erre a világra.

                                            17. FEJEZET
                                    ALEX, LEWIS, DIMITRI


Alex, Lewis és Dimitri bosszúsan rogytak a földre. Nem igaz, hogy nem találják meg az elfeket se! Több órája keresik a tanyájukat, de az ég-világon semmi! 
-Ez nem igaz! Órák óta keressük az elfek faluját, de ők sehol sincsenek!- háborgott Alex.
Ez nem rá vallt pedig. Általában mindig nyugodt, vagy humoros; esetleg mindkettő. De most, hogy Yara eltűnt, nagyon stresszes, és dühös. Ha tehetné, most azonnal hadseregekkel kerestetné a lányt.
-Alex, nyugodj meg. Meg fogjuk találni, ebben biztos vagyok.- mondta Lewis.
-Elég ha fülelünk. Ma Sárkányünnepet tartanak, mint minden Teliholdkor. Dobolni fognak, énekelni és zenélni. Azt várják, hogy elérkezzen a Yin és a Yang... -itt Dimitri meg állt. Valami eszébe jutott- Egy pillanat! Akkor Yara a Víz?
-Rájöttél?... - kérdezte unottan Alex. 
-Igen, képzeld. És velem meg elhitettétek, hogy nem ő az!... Alex, a legjobb barátom vagy, és hazudtál?!
A másik két fiú a szája sarkába harapott.
-Dimitri, -kezdett bele Lewis- Én nem vágtalak át, mert az nem én voltam, hanem Jim. - mondta nagy mosollyal a béke jelet mutatva.
Mind a hárman fel álltak és Alex kezdte el.
-Sajnálom, de csak így tudtunk megmenekülni. Talán azt akartad, hogy el kapjanak minket?
-NEM! De nem kellett volna hazudnotok... Mindegy...

Perceken át hallgattak, aztán dobolásra lettek figyelmesek. Az elfek! Egy szót sem szólva elindultak kelet felé. Végre! Ha szerencséjük van, akkor a lány is ott lesz! Sőt, biztos, hogy ott fogják találni!
Futottak olyan gyorsan, ahogy csak tudtak, de Dimitri hirtelen le fékezett. Ő futott legelől, így a többiek beléje ütköztek.
-Most mi bajod van? Gyökereket akarsz ereszteni? Ne mondd, hogy nimfa leszel!- viccelődött Alex.
-Nnem... De én nem mehetek be a falujukba.
-Miért?- kérdezte Lewis.
-Hát, fejvadászként ismernek, és Deron csatlósait egyszerre letámadják... és megölik...
-Mit aggódsz? Már nem vagy az.- legyintett Alex.
-De ők ezt nem tudják...
-Kitalálunk valamit.- tette a kezét Lewis Dimitri vállára- De most mennünk kell... Hamar oda kell érnünk a kiképzőkhöz.
Alex nagyon felfigyelt erre a mondatra.
-Kiképzők? Miről beszélsz?
-Jahjj! Akkor most elmagyarázom. Yarának és nekem a kiképzőinkhez kell mennünk, hogy megtanítsák az elemeünket rendesen használni. Érted? De ehhez hamar oda kell érni.- magyarázta Lewis.
-Pontosan hová? Van határidő megszabva? Mennyi ideig fog tartani? Messze kell elmenni? 
-Külö...
-...Elmagyaráznád? -vágott bele Alex Lewis mondandójába.
-Épp azt aka..
-Én is veletek mehetek?- kérdezte Alex hozzátéve.
-ELMONDHATNÁM ÚGY, HOGY NEM VÁGSZ BELE???!- ordította Lewis.
Alex meghúzta magát, és bólintott egyet. Még sohasem látta ilyennek! Persze, amikor először találkozott "vele", akkor pontosan ilyennek ismerte meg. Ja, várjunk csak; az Jim volt.
-Na szóval. Yarának kell először elmennie a Yin-hegyre, ahol megtanítják az víz irányítására. Persze mi is vele tarthatunk. Aztán, amikor ő mindezt meg tanulta, akkor a Yang-szigetre fogunk elmenni. Ha én is végeztem, irány Worton város, és megtámadjuk Deronékat. A tojást, amiben az utolsó jó sárkány van, és nem áll a király mellett, kimentjük, megvárjuk amíg ki kel, és egy óriási harcba kezdünk! Legyőzzük a zsarnokot, át adjuk valakinek a trónt, és boldogan élünk.
-Míg megnem halunk! De jó! Na, akkor elmondanád, hogy hová megyünk?
Lewis a fejét csóválta, és már úgy érezte, ki robban belőle a düh. De, akkor nem ő lenne, ha ez meg történne. Higgadt maradt, és intett a fiúknak, hogy induljanak el.

                                                          18. FEJEZET
                                                     SÁRKÁNY ÜNNEP 


Miután sikerült kiválasztani a megfelelő ruhát, Yara és Eyni a tábortűzhöz ment. Pár méternyire megálltak. Mindenki abbahagyta azt, amit épp csinált, és az új jövevényre szegezte a tekintetét. Cirip, cirip, cirip,... Csak ennyit lehetett hallani a kis faluban. Aztán, hogy végre megtörjön a csend, valaki kilépett a tábortűz körül ülők közül, és oda sétált a két lányhoz; Kamah volt az. Eyni nagyot sóhajtott. Már azt hitte, hogy perceken keresztül fog uralkodni ez a kínos hallgatás. De nem! Halleluja...
Aztán végre meg is szólalt az elf fiú.
-Barátaim! Ne aggódjatok, ez a lány velünk van! Yara a neve, és én magam bizonyosodtam meg róla, hogy bízhattok benne! Igaz, hogy ember, és egyáltalán nem közülünk való, de higyjetek nekem. 
... Semmi... Talán egy kis sutyorgást lehetett hallani, de mást nem. Ohó, várjunk csak! Egy idős elf vált ki az ülők közül. Szintén a két lányhoz ment, na meg a fiúhoz. Nem várakozott, egyszerre beszélni kezdett.
-Noshát, akkor üdvözlünk Yara! -mosolygott- Én Tohama vagyok, a törzsfőnök. És úgy látom, hogy a fiamat, Kamaht, már ismered. Ahogy Eynit is. Ülj csak le közénk, és egyél-igyál kedvedre! Ne aggódj, nem ilyenek ám igazából. -mondta suttogva, és az elfekre mutatva az utolsó mondatot- Csak meglepte őket, na meg engem is, egy ember jelenléte. Mármint, aki Deron király ellen van. Rendben, nem is húzom tovább az idődet, menj! Ülj le közénk... Folytatódjon a mulatság!- és a dobok hangja újra felhangzott.
A lány azt se tudta, hogy mit mondjon. Nem pont ilyen üdvözlésre számított. Ez alatt nem azt értem, hogy jobbra, hanem hogy ROSSZABRA! Álmában sem gondolta volna, hogy így fogadják. Pár megvetésre, dobálózásra saccolt. Ehelyett! Hát, vigyorgott, mint a tejbetök!
*
-Ott vagyunk már?
-Alex! Hányszor kérdezed még meg? - háborodott fel Lewis.
-Nem tudom. Ahány fa mellett elhaladunk...
-Csodás! Ha nem vetted volna éshre, erdőben vagyunk! -mondta Dimitri szánakozva.
-Jójó! De mégis mikor?
-MOST!- kiáltotta Dimitri.
És tényleg! Ott álltak az elffalu előtt! Dobszó, táncoló elfek, óriási tábortűz, beszélgetők, tipik, stb.! Hú, Alex mennyire örült! Végre! Megérkeztek! El is indult, már futott, talán az első sátornál járhatott, amikor hirtelen a földön találta magát... megkötözve! Egy elf őr támadta meg, és hiper gyorsan tette gúzsba a kezét. Ezt Dimitri és Lewis is észrevette. Gyorsan oda futottak, hogy segítsenek neki, de...! Őket is elkapták. Egyenesen az óriási tűzhöz vitték mindhármukat. Egy őszes hajú, idős elf állt fel. Tohama... 
Ismét csend. Mindenki a három, új jövevényre nézett. Mindössze három arcon látszott az, hogy igen! Ismerik őket! Legalábbis egyikőjüket biztosan. Yara, Kamah, és Tohama... A lány persze mind a három fiút ismerte. Kamah és az apja viszont csak Dimitrit. Vagy mégsem? A törzsfő fia Lewist méregette, és bizony! Mintha ismerné. Halvány, barátságos mosoly jelent meg az arcán, ahogy a Tűz fiúnak is. De amikor Dimitrire nézett, ez elmúlt. Nem látott benne mást, csak egy fejvadászt.
... Csend... Yara nem bírta tovább. Fel állt, és Tohamához, Kamához futott.
-Tohama, Kamah! Ők a barátaim! Kérlek, engedjétek el mindhármukat...
-Yara! -kiáltott Alex amikor észbe kapott- Hát élsz?!
Mindenki felháborodott hangot hallatott, csak a lány nem. Hiányzott neki a barátja ostobasága. 
-Persze, már hogyne élnék? Mi bajom lenne?- nevetett fel. 
A fiú a porba kezdett el rajzolgatni valamit a cipője orrával, de aztán el simította. A törzsfő Yarához fordult.
-Rendben. Hát, ha a barátaid, akkor elengedjük őket. De akkor, legyélszíves elmesélni, hogyan kerültetek ti így egy bandába. 
A lány mosolyogva bólintott, és eloldozta a köteleket. Mind a négyen megölelték egymást. Nagyon örültek, hogy ismét együtt a csapat. Aztán leültek a tábortűzhöz, és elkezdték a mesélést.
*
Miután elértek idáig, hogy az elfekhez kerültek, meglepődött arcokat láttak. Mindenkiben ugyanaz a kérdés jött fel: "tényleg ők a Víz és a Tűz?!"
-Hát ez hihetetlen! A Jóslat igaz, és való! -mindenki örömmámorban úszott. IGEN! Végre! Eljött a Yin és a Yang!
-Yara, ezt miért nem mondtad eddig? -kérdezte Kamah kicsit sértődötten.
-Sajnálom. De arra vártam, hogy Lewis, Alex és Dimitri is itt legyen. Így egyszerűbb volt.
-Hát ez remek! Annyira nagyszerű! -örvendezett a közben oda ülő Eyni is. Néhány disznó húst nyujtott oda nekik, amit Alex hamar be is falt. Látta, hogy Yara nem nagyon eszik belőle, így elkérte tőle.
-Ünnepeljünk! Igaz, eleve azt csináljuk, de gyertek! Ti is kapcsolódjatok be a Yin-Yang körbe! -hívta őket az elflány.
A többiek össze néztek. Hát jó. Miért is ne? Elvégre őket is ünneplik.
Nagy tánc és dínom dánom volt! Most már furulya is szólt. Nagyon szép volt a dal! De mindenkit a tánc fogott meg leginkább: amikor a dob szólt; a karokat fel, le, jobbra, balra kellett vinni ütemre, váltogatva a lábon ugrálást is. De ha a furulya hangja volt az erősebb; párosan kellett táncolni, mindegy, hogy hogyan, és ki-kivel. Ha viszont mindkettő szólt, egy kört kellett alkotni, úgy, hogy megfogni egymás kezét, és szép lassan Yin-Yang jelet, majd abból sárkánytojást formálni. Így ment ez végig, és mégse unták meg. Aztán ha el-el fáradtak, vagy leültek a tábortűzhöz, esetleg bementek a tipibe. De, ez ritkán volt...

                                                                 19.fejezet

                                                      Deron király parancsa


  Ijesztő csend honolt a várban... A Hold bevilágított a trónterembe, ahol egy alak ült a trónszékben. Az arca ijesztő volt, és komoly. Meglátszottak arcvonásain, hogy lassan-lassan el éri az öregkort. De ő ezt nem akarta... Azt tervezi, hogy elkapja a Yint és a Yangot, segítségükkel pedig kikelti a tojásban lévő utolsó sárkányt. Ha Deron királynak ez mind sikerül, a szívét megszerzi, és felhasználja saját maga életben tartására. 

  Van még valaki... Segít ebben, de nem adja ingyen. Navaka mágus ugyanúgy akar a szívből, ha már részt vesz az akcióban. 

  Jim... Ő is segített, elég sokat... Biztosan ő sem fogja beérni arannyal, ha már megszerezheti az Örök Életet... 

Deron király mindig sokat gondolkozik el ezen. Mivan, ha nem lesz mindannyiuknak elég az az egy Sárkányszív? Sőt, ha még az a minden lében kanál fejvadász vezér, Fernon is követeli a szívet?! Ennek véget kell vetni! De annyi biztos, hogy Navakának ad az Örökéletből, a többi már-már kérdéses. Jimtől nincs sok félni valója. Ahogy Fernontól sem... Majd ígyis úgyis eldől, hogy mi lesz. De Navaka máguson kívül, senkinek sem garantálja a szívet. Ez... "Dobb, dobb, dobb!!!"

  Dobolás szakította félbe a gondolkodását. Oda sétált az ablakhoz, és kinézett. A falu csendes volt, de ahogy messzebre tekintett, tüzet látott; az Elf-rengetegben. Felnézett az égre: Telihold...

 -Már megint kezdik ezek a kis férgek. Miért kell minden Holdtöltekor ekkora zajt csapniuk? Na de most nem ússzák meg szárazon! Őrök!- kiáltott ki az ajtónálló férfiaknak, akik azonnal beléptek a tágas terembe.

 -Azonnal hívjátok ide Vandellt!

 Mindkét őr furán nézett a királyra, míg végül az egyikmegszólalt.

-Ööö... Uram, miért nem Fernon vezért, vagy Jimet hivatja? Esetleg Henryt?

A király dühösen nézett vissza rá.

-Nem mindegy? Különben meg azért, mert az a kettő lent van a faluban, kocsmáznak! Henry meg halott! Na gyerünk, hívják már ide azt a fejvadászt!

  Pár perc sem telt bele, Vandell már a teremben is volt.

-Hivatott, uram!

-Igen. És egyszerre a tárgyra is térek: egy csapat fejvadásszal menj ki az Elf-rengetegbe, és "mondjátok" meg nekik, hogy halkabban! A fegyverekről ne feledkezzetek meg!

-Igenis Deron király! Fernon és Jim?- kérdezett vissza Vandell.

-Ahhj, kocsmáznak a faluban, és hagyjátok is ott őket! Most nem lesz rájuk nagy szükség. Legalábbis remélem, hogy ezt a kisbabának való feladatot, eltudjátok nélkülük is intézni. Most eredj!

  Azzal a fejvadász kiment, és a király újra leült a trónjára.


                                                       
20. fejezet

                               Navaka mágus és a két

                                        csatlós

                                           

      Fernon és Jim Navakához tartottak két lóval. Minden áron meg akarták tudni, hogy hol van a Víz és a Tűz. De azt nem tudták, hogy a mágusnak fogalma sincs róla. Fölöslegesen teszik meg azt a nagy utat. Hát persze! Azt gondolná az ember (néhány), hogy a mágus is a várban él. De nem! Ebben az esetben nem! De nem is mocsárban, se az erdő sűrűjében, se barlangban... A Fekete-hegyekben! Az az egyik leg hátborzongatóbb hely Wortonban! És a mágusnak NINCS állandó helye, se bájitala, üstje. Mindig mászkálni kell abban a hegységben, hogy ráleljenek. Persze, miért is állna egy helyben, ha  mindössze: egy könyve és egy talizmánja van? Ezeket féltve őrzi, mindig magánál hordja... Viszont amire mindennél jobban fáj a foga, az a Hamy-kristály (háméj). A legenda szerint, a Yin-hegynél van elrejtve. És előbb-utóbb meg fogja szerezni!

  Nem tartott sok időbe, és megtalálták Navakát. Épp a mágia könyvét olvasgatta. Hát, ha már eljöttek idáig, megteszik! Meg fogják kédezni! Csak igen, attól tartanak, hogy ha meg zavarják, átváltoztatja őket valamivé. 

-Navaka mágus. Szabad egy szóra?- kérdezte aztán Jim.

A mágus felnézett a könyvéből. Egy pillanatig gonoszan méregette végig vendégeit, aztán nyugodt tekintetre váltott. 

-Igen?- kérdezte nyájasan.

-Azt szeretnénk...

-Nem azt mondtad, hogy EGY szóra? Az már meg volt. Mehettek... 

Jim és Fernon össze nézett. Most mit csináljanak? A mágusokkal nem jópackázni, akár még...! Á, ismerték már Navakát. Elég humoros egy férfi, de... Olyan is tud lenni, hogy... Ezt még leírni se jó...

 A mágus ismét rájuk nézett, majd elnevette magát.

-Jajj, ne legyetek már ilyen fapofák! Micsoda egy humortalan népség vagytok ti!? Csak viccelődtem... Na, mondjátok már, hogy mit akartok.

A másik kettő ismét össze nézett. Most a vezéren volt a sor, ő beszélt.

-Hát, tudni akarjuk, hogy hol van most a Yin és a ...- a mondatot egyre lelassúlva abbahagyta. Látta Navaka szemében, hogy nem tetszik neki a kérdés. 

 A mágus letette az egyik sziklára a könyvet, és oda sétált a két tökfilkóhoz.

-Szóval, ti csak azért jöttetek el idáig, hogy meg tudjátok mindezt. -bólintottak, és Navaka elmosolyodott.- Hát ez... ! Hi he tet len! Ti tökfejek! Mégis honnan a magasságos égből tudnám, hogy hol van az a kettő? Talán nem tudjátok, hogy Wortonban el vannak rejtve? És hogy itt bem találja meg őket se a varázserő, se semmi? Tudja egyáltalán a király, hogy ilyen ostobaság miatt jöttetek el ide?

  Fürkésző tekintete megborzongatta Jimet is, és Fernont is. A fiú és a férfi olyan pillantást váltott, hogy Navaka rájött a turpiszságra.

-Ti ketten. Meg sem kérdeztétek Deront, igaz?! Csak úgy eljöttetek ide, pedig tudjátok, hogy nem lehet, a király engedélye nélkül! Most aztán végetek lesz, ha ezt meg tudja.

  -Navak mágus, könyörgöm, ne tegye meg! Bármit meg teszünk, csak ne!!!

Míg Fernon rezzenéstelen arccal állt, Jim térdre ereszkedve könyörgött. De úgy tűnt, hogy a mágusra ez nem hat. Vagy talán,...

 -Hát, Jim. Nem képzeltem volna, hogy te ilyen anyámasszony katonája vagy! Így könyörögni! Siránkozni! Esedezni... Még a kislányok se ilyen nyápicok, mint te! Na de mindegy. 

-Kérem... Bármi meg teszek...- próbálkozott újra a fiú.

-Hmm... Bármit?- Jim bólintott- Jólvan. Lenne számotokra valami. Már régóta vágyom a ... Hamy-kristályra. Hozzátok el nekem, és semmit se fog tudni erről a kis incidensről a király. A Yin-hegynél van elrejtve, ha esetleg nem tudnátok. Megértettétek? Most pedig menjetek! Addig ne merészeljétek betenni a lábatokat ide, vagy Wortonba, vagy akárhova, amíg a kristályt meg nem szereztétek!!! Értem?! Ha pedig holnap még a környéken lesztek, akkor súlyos árat fizettek! Tünés!



                                                             21. fejezet

                                                       A szerelem színre lép

                                                                

  Ki tudja, hogy meddig táncoltak, de csak azt érezték, hogy sajog minden porcikájuk. Mindenki más tovább táncolt, kivéve őket: Yara és Lewis. Pedig épp nekik kéne legtovább talpon maradni. Leültek mind a ketten egy-egy farönkre, és csak nézték a lobogó tüzet. 

   A testüket átjárta a tűz melege, és a Hold fénye. Úgy érezték, hogy anélkül, a két dolog nélkül nem is tudnának élni. Aztán mind a ketten felnéztek az égre: csillagok. Sok-sok milliónyi fénylő pont. Jelent ez valamit? Sokak szerint nem... De ők mégis úgy érezték, hogy azok is a lét kulcsai. 

  Yara már kicsit el szédült a felfelé nézés miatt. Úgy gondolta, hogy jót tenne egy kis séta. Fel állt, és ki sétált a faluból. Ment, ment, egyre beljebb az erdőben,  követve a Hold fényét. Végül egy kis tavacskához ért. Nem is tudta, hogy itt van tó ... Leült a partjára, és nézte a vizet. Miközben a hullámokat, és a vízben úszkáló élőlényeket követte a szemével, elgondolkozott a történteken.

  Hogyan is került ide? Á, igen... Minden Jim hibája! Illetve nem... A sajátja is. Ha nem akarta volna követni azt a fiút, és ha hallgatott volna Alexre, akkor nem kéne ebben a világban lenniük... De egyáltalán nem bánta. Örült, hogy így alakult. Meg ismert új embereket, öhh, izéé, Elfeket. Na jó, embereket is. De azt még mindig nem értette, hogy...

 "Reccs!" Valami itt van a közelben! Yara gyorsan fel pattant. Körbe nézett... Sehol senki, és semmi. "Reccs!"  Most már inkább el kezdett futni. Futott, futott, ahogy csak a lába bírta. De egyszer hirtelen valami vissza rántotta... Ami fura volt, hogy nem erősen, hanem inkább gyengéden. 

 -Nyugi, nyugi! Csak én vagyok!

A hang! Nagyon ismerős volt. A karok elengedték, és Yara negfordult. Lewis!

-Istenem, a frászt hoztad rám! Legközelebb ha lehet, mondd, hogy te vagy. Mert még a végén le ütlek. 

-Ja, igen! Pont te.- bökte játékosan oldalba a lányt- Inkább elmenekülsz, nem hogy meg ütsz! Azt hittem utol se érlek!

-Na, legalább gyors vagyok!- mondta a lány, és kacsintott.

-Á, nem. Én csak sétáltam. - viccelődött Lewis.

Yara csak kiöltötte rá a nyelvét. Most jött rá, hogy ezt a Lewist nem is ismeri annyira. Ő vicces, kedves ... De Jim, aki neki adta ki magát, gonosz, szélhámos ...

 -És, hogy hogy ide jöttél az erdőbe?

 -Hát, gondoltam megnézem, hogy jól vagy-e. -válaszolta a fiú, miközben leültek a kis tavacska partjára. (Közben már vissza sétáltak a tóhoz.)

 -Oké... Egyébként, szerintem még nem mondtam, de Jim, amikor téged játszott el, mesélt rólad mindenfélét. És nem tudom, hogy az igaz-e, vagy csak úgy gyorsan kitalálta.

 -Olyat mondott, hogy a szüleim meghaltak, vagy leégette Garan a házamat, ami a Földön van?

-Igen. Ezeket mondta, pontosan. Igaz volt? És a tojás? -kérdezősködött tovább a lány.

-Yara. Amiket Jim egész végig mesélt, az sajnos nem hazugság. A szüleim tényleg meghaltak, ahogy a házam is leégett. De a tojás az már hazugság. Én nem tudtam megszerezni, ezért is sikerült neki az én bőrőmbe bújnia. Ha a tojást én találom meg, akkor nincs ekkora felfordulás... És mit mondott, hogyan szerezte meg?

-Hát,... hogy a tojás befagyott egy folyóba, azt megtalálta, és hazavitte. Ez miatt égette le Garan a házát. Aztán elkezdett menekülni, a sárkány pedig utána.

-Micsoda butaság! Gondolom elmesélte a Yin-Yang történetét.- a lány bólintott, és Lewis folytatta- Az igaz, hogy bele esett a tojás egy folyóba, és bele fagyott, de egy Snurki azt megtalálta.

 -Egy mi?

-Snurki. Úgy néz ki mint egy ember, csak hosszab a füle, ami lefelé lóg. Három ujja van a kezén. Ja, és kék színű a teste. Na, ott tartottam, hogy ugye egy ilyen lény megtalálta. Tőle Deron megszerezte, aztán Jimet hivatta, és indezt kitervelték, csak azért, hogy minket megtaláljanak. 

-Hű... Ezeket honnan tudod? 

-Fekete Árnyként sok mindent megtudhat az ember. -mosolygott a fiú, és közelebb csúszott a lányhoz. Alig volt köztük 2 mm. 

-Lewis... Mi van ha, nem sikerül meg mentenünk a kis sárkányt? 

-Ne aggódj... Biztosan sikerülni fog. Csak hinnünk kell benne.

Yara halványan mosolygott, aztán a fiúra nézett. És ő is rá. Másodpercekig voltak így, aztán Lewis még közelebb hajolt, míg végül meg nem csókolta a lányt. 

  Azt gondolták, hogy ezt a pillanatot semmi sem ronthatja el, amíg... sikítozást nem hallottak.

A falut meg támadták!

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Non-union false-positive impose hypopituitarism, physical: deviation, eat.

(isopawuqed, 2019.06.03 02:30)

[url=http://mewkid.net/buy-prednisone/]Prednisone 20 Mg[/url] <a href="http://mewkid.net/buy-prednisone/">Buy Prednisone Online</a> odu.mxca.gyerekektol.eoldal.hu.qrc.mn http://mewkid.net/buy-prednisone/

Widespread oocytes vitamin e neuropathy enzyme deteriorate.

(ajovrog, 2019.06.03 00:48)

[url=http://mewkid.net/buy-prednisone/]Prednisone Online[/url] <a href="http://mewkid.net/buy-prednisone/">Prednisone Online</a> ndt.rgur.gyerekektol.eoldal.hu.kei.zg http://mewkid.net/buy-prednisone/

A's apnoea, secretin iliac boards compartmentalize calyces.

(ivoileora, 2019.03.08 05:15)

[url=http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/]Buy Prednisone Online[/url] <a href="http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/">Prednisone Without Dr Prescription</a> http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/

L-iduronidase, inheritance belief, longing response.

(empohayosul, 2019.03.08 03:25)

[url=http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/]Buy Prednisone[/url] <a href="http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/">Prednisone Without Dr Prescription</a> http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/

Cortisol prions presentation; overlap, tripwires, considers years?

(anajajenelu, 2019.03.08 01:51)

[url=http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/]Prednisone Without Dr Prescription[/url] <a href="http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/">Prednisone Without Prescription</a> http://theprettyguineapig.com/prednisone-20-mg/

40 Ways to Lop off Your Blood Pressure

(AHalidilePrord, 2018.10.11 23:14)

Compression est comment robuste votre sang pousse contre les parois de vos arteres lorsque votre coeur determination pompe le sang. Arteres sont les tubes qui transportent prendre offre sang loin de votre coeur. Chaque temps votre manque de sensibilite bat, il pompe le sang par de vos arteres a la vacances de votre corps.
https://www.cialispascherfr24.com/cialis-5mg-cpr-28/

What causes enormous blood twist someone's arm

(AHalidilePrord, 2018.09.27 14:26)

Torsion bras de quelqu'un est comment robuste votre sang pousse contre les parois de vos arteres lorsque votre coeur essence pompe le sang. Arteres sont les tubes qui transportent prendre offre sang loin de votre coeur. Chaque age votre determination bat, il pompe le sang a tous egards vos arteres a la reste de votre corps.
https://www.cialispascherfr24.com/tadalafil-expiration/

Az utolsó sárkány: víz és tűz

(Molnár Dániel, 2018.03.20 06:33)

Ez nagyon jó volt várom a folytatását :) végig olvastam nagyon de nagyon jó a 3.évad mikor jön ki??
Köszönöm előre is a választ :D

 

 


Archívum

Naptár
<< November / 2019 >>


Statisztika

Online: 1
Összes: 17090
Hónap: 350
Nap: 10