Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kalandjaink

Ide még nemnagyon írunk, mert a mesénkkel is kell foglalkoznunk.. De ha elakadunk mesében, ide mindig tudunk írni!

1. Kaland: Megismerkedünk.

Feno Aufwin emlékezete szerint:
Én úgy emlékeztem hogy reggel, felébredtem, de már úgy hogy az ágyamon fordítva feküdtem. Aki nem érti annak így mondom: a lábam volt a párnáknál, a fejem meg lent. De nem a takaró alatt volt a fejem, hanem fölötte. Na mindegy. Amikor felkeltem, átöltöztem, reggeliztem, fogat mostam, stb.... És szokásom volt még akkor hogy kimegyek a lépcsőnkre és jó nagyot szippantok a kinti friss falusi levegőből. Amint megtettem, észrevettem hogy egy nagyon jó barátnőm ül a házuk előtt, és egy könyvet nézeget. De ott volt egy másik kislány is. Égszínkék, hosszú, egybe részes szoknyája volt. Nekem nem tetszett. Inkább a piros jött be nálam. Még most is az a kedvenc színem. Na szóval... intett nekem hogy menjek oda, nézzem velük együtt a könyvet. Siettem hogy odaérjek hamarabb, és többet lássak a könyvből. Kicsit nézegettük, a barátnőm megkérdezte hogy milyen fajta az ő kutyájuk, és mi a Martival egyszerre mutattunk egy kutyára, ami leginkább hasonlított az övükére. Egyszer a Tündi mondta hogy mindjárt jön, és azzal beszaladt a házukba. Annak ellenére hogy azt mondta hogy ne kövessük, én mégis utánamentem. Ám a kislány nem akart jönni csak állt és nézett rám. Akkor intettem neki hogy "Gyere már!" és ő el is indult... Én így emlékszem...


(erre már Mélon nem emlékszik. XD)

 
 

 


Archívum

Naptár
<< Október / 2019 >>


Statisztika

Online: 1
Összes: 18416
Hónap: 260
Nap: 2